Rögtönzött árverés, főképp hadizsákmány értékesítésére, ahol a kínált portéka rendszerint olcsón, áron alul kelt el. Kótyavetye az vásárja, nincsen ottan kalmár, fele áron mindent megvesz, valahol maga jár... (Amade László: A szép fényes katonának...) Innen az elkótyavetyél ige: elveszteget, olcsón túlad rajta. Délszláv eredetű szó, a kikiáltó szavaiból: ko hotye vetye: 'ki akar többet' (ti. adni érte)?