A pályázaton való részvétel feltételeit és jogkövetkezményeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza.
Az adós a pályázaton nem vehet részt, és az ingatlant pályáztatás útján közvetve sem szerezheti meg.
A pályázaton pályázati ajánlat benyújtásával lehet részt venni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a vevő nevét, születési évét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),
b) a felajánlott vételár összegét,
c) az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg végrehajtói letéti számlára történő befizetéséről szóló igazolást,
d) ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az engedély másolatát,
e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a vevő nem minősül a pályázatban való részvételből kizárt személynek.

Az ajánlatot ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az ajánlatot zárt borítékban, "pályázati ajánlat" megjelöléssel a határidő lejártáig kell átadni a pályázati hirdetményben feltüntetett helyen az adóhatóság alkalmazottjának. Az ajánlat átvételéről az átvevő elismervényt ad az átadónak.
Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig – ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba foglaltan – módosíthatja vagy visszavonhatja. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni!

A végrehajtó a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A felbontási eljáráson a végrehajtón és az adóhatóság alkalmazottain kívül a felek, az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező személyek, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
Az ajánlatok ismertetése után a végrehajtó megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.
Érvénytelen az ajánlat, ha

a) a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be;
b) nem tartalmazza a korábban felsorolt kötelező adatokat, igazolásokat és a nyilatkozatot;
c) az előleg befizetése nem történt meg;
d) a felajánlott vételár nem érte el a becsértéket;
e) a benne foglalt valamely nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak;
f) nem ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.

Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Eredménytelen az eljárás, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Ha az ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, annak megtételéig – de legfeljebb 15 napra – a végrehajtó az eredményhirdetést elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe foglalja a pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre a végrehajtó új időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket pedig haladéktalanul írásban értesíti.

A pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.
Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri a pályázatot. Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.
A pályázat nyertese által letétbe helyezett előleget be kell számítani a vételárba, míg a többi ajánlattevő részére az általuk befizetett előleg visszautalásáról az eredményhirdetést követően azonnal intézkedni kell.

A pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől – ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt elbíráló határozat jogerőre emelkedésétől – számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét a végrehajtói letéti számlára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén a végrehajtó az eljárás eredménytelenségét állapítja meg.
Ha a pályázat nyertese a vételárat befizette, és a pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, a végrehajtó a pályázati eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével megkeresi a földhivatalt a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a pályázat nyertesét értesíti, majd az ingatlant átadja a nyertesnek.
A tulajdonszerzés illetékköteles.
Az ingatlan után az adó és más köztartozás a pályázat nyertesét az eredményhirdetés napjától terheli. Az ingatlan után járó esetleges bérösszeg (haszonbér) a nyertest az eredményhirdetés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy a nyertes a pályázat eredményéről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár a nyertest terheli.

Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – amennyiben arra korábban halasztást nem kaptak – az eredményhirdetéstől számított 30. napig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az azt elbíráló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt a pályázat nyertesének.

A pályázat eredménytelensége esetén a végrehajtást kérőknek az erről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére a pályázat ismét kiírható. Ilyen kérelem hiányában árverést kell tartani, amelyre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek. Ha az árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet a nyilvános pályázat során a nem fizető nyertes felajánlott, a különbözetet a korábbi nyertes köteles megtéríteni. Megtérítés hiányában az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 156.§ (4) bekezdése alapján határozattal kötelezi a korábbi nyertest a különbözet megfizetésére. Ezen esetekben a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani

Forrás: www.apeh.hu